Kevesebb gáz-, több szénerőmű Európában
Ha az energiatermelés követi az igénynövekedést, 2030-2040-re negyedével, azaz 3500 megatonnával nő a világ összes szén-dioxid kibocsátása, áll a Müncheni Egyetem tanulmányában. Ha megfelelő számú szénerőművet gázüzeműekre cserélhetnénk a következő két évtizedben, a mostaninál akár 5 százalékkal lehetne alacsonyabb az üvegházgáz kibocsátása, véli Horst Wildemann professzor. Természetesen valószínűtlen, hogy az összes szénerőmű leálljon a közeljövőben, de a lehetőségeink még így is figyelemreméltóak.
„A tanulmányunkban megvizsgáltuk a világ különböző régióinak igényeit és helyzetét”, mondja Michael Süss, a kutatást támogató Siemens energiaszektorának vezetője. Nem lenne értelme bezáratni új szénerőműveket kizárólag az emissziós célok érdekében, az energiaszükség mértéke és az adott régió fejlettsége, lehetőségei mindig mérlegelést követelnek meg.
kép: mert.hu
Az is érdekes megfigyelés, hogy a zöld energia elterjedése önmagában nem hoz eredményeket. Ezt Németország példája mutatja jól, ahol a megújuló energiaforrások használata egyre széleskörűbb, mégis emelkedik a szén-dioxid kibocsátása. Másfelől a régi szénerőművek bezárása mellett pénzügyi okok is szólhatnak. Mindig meg kell találni az egyensúlyt a fenntarthatóság, megbízhatóság és a gazdaságosság háromszögében, magyarázza Süss.
Az egyes országok tulajdonságaik keveréke alapján öt fő kategóriába sorolhatók, a „zöld úttörőktől” a „hagyományosak”-ig. A tanulmány szerint Európa a megfelelően kialakított zöld energia használattal 2030-ig 45 milliárd eurót takaríthatna meg. Mégis, jelenleg a szénerőművek újbóli üzembe helyezése van divatban, míg a földgáz iránti igény csökken.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban tavaly 1994 óta nem tapasztalt mélypontot ért el a kőszén felhasználása a földgáz javára, a folyamat pedig folytatódik. Az USA eközben mégis évi 80 milliárd dollárt veszít az áramkimaradások járulékos költségeként, amit megtakaríthatna a hálózatok megfelelő fejlesztésével.
forrás: energiainfo.hu