Szankciók nélkül: újabb tervezet készült Párizsban

Egy újabb megállapodás-tervezetet kapott kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs közeli le Bourget-ban, két nappal a klímavédelmi egyezmény megszületésének határideje előtt. A hírek szerint az aláírók nem az eredetileg tervezett 2, hanem 1,5 Celsius-fokban maximálni a felmelegedést úgy, hogy a megállapodás be nem tartása ne járjon szankciókkal.

„Ez a szöveg megpróbálja a lehető leghívebben visszaadni a születőben lévő kompromisszumokat” – fogalmazott Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímaértekezlet elnöke a plenáris ülésen. Azt is jelezte, hogy a 29 oldalas tervezet „természetesen még nem a végső változat”.

Párizs Eiffel torony mini

A francia elnökség és a tematikus munkacsoportok között közvetítő kilenc miniszter szerdára virradó egész éjjel dolgozott a dokumentumon. „Előreléptünk, de még mindig sok a munka” – mondta Laurent Fabius.

A delegációk délután tanulmányozhatják a szöveget, majd este 8 órakor ismét összeülnek, hogy kifejtsék első benyomásaikat, és feltehetően éjjel is folytatják az egyeztetéseket. „Hosszú lesz az éjszaka” – mondta James Fletcher, a klímaváltozás miatt az eltűnéssel fenyegetett Saint Lucia szigetállam energiaügyi minisztere, aki az egyik tematikus munkacsoport közvetítő minisztere. Prakash Javadekar indiai tárcavezető pedig azt mondta, hogy „a következő 48 óra nehéz lesz”.

Saint Lucia

Saint Lucia

A francia külügyminiszter szerint a kulcskérdésekről még mindig nem született meg a kompromisszum, azaz a finanszírozás, a megállapodás célkitűzési szintjének, valamint a fejlődő, a fejlett és a fejlődésben lévő országok közötti erőfeszítések megosztásának kérdései még nem tisztázottak.

hirdetés

Sajtóhírek szerint az aláírók arra akarják elkötelezni magukat, hogy a Föld légkörének felmelegedését nem az eredetileg tervezett 2, hanem 1,5 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A megállapodás állítólag politikailag kötelező érvényű lesz, de nem ír elő szankciókat azon államokkal szemben, amelyek nem tartják be azt.

A legfőbb kérdések közé tartozik még mindig, hogy milyen hosszú távú célok teszik lehetővé az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését, mennyi időnként kell az államok kibocsátási célszámait felülvizsgálni, amelyek egyelőre még a 2 Celsius-fokos maximalizáláshoz sem elégségesek, és az, hogy miként lehet átláthatóvá tenni az országok garanciavállalásait.

A déli, fejlődésben lévő országoknak a klímavédelemhez nyújtandó pénzügyi támogatások jellege (kölcsön, adomány, állami vagy magántámogatás) sem világos még, és az sem, hogy ehhez melyik ország mekkora mértékben járul hozzá.

John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy hazája 2020-ig megduplázza a klímaváltozás által leginkább sújtotta országoknak nyújtott támogatásokat, amelyek összege tavaly 430 millió dollárnak felelt meg.

A fejlett országok azt szeretnék, ha azok a fejlődő államok, amelyek életszínvonala jelentősen emelkedett az elmúlt években, felsorakoznának az adományozók közé. Washington elsősorban az Öböl menti országokra, Dél-Koreára, Szingapúrra és Brazíliára próbál nyomást gyakorolni.

A francia diplomácia célja, hogy a megállapodás végső szövegét péntek délután 6 órakor jóvá tudja hagyni az ENSZ klímakonferenciája.

energiaoldal.hu – MTI