A szilárd biomassza lesz a magyar favorit?

A szilárd biomassza lesz előreláthatólag a legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrás Magyarországon – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára egy pénteki gödöllői tanácskozáson.

Az államtitkár a minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének (MGI) szervezésében Vidékfejlesztés és bioenergetika címmel tartott konferencián beszélt, amelyhez kapcsolódva avatták fel az MGI új pelletüzemét, valamint pelletkazánját.     Magyarország biomasszakészlete 350-360 millió tonnára tehető, amiből 105-110 millió tonna elsődleges – növényi – biomassza évente újratermelődik, az energiaszektor azonban ennek mindössze három százalékát használja fel – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

kép: briomassza.hu

A megújuló energiák, és azon belül is a biomassza melletti kormányzati elköteleződést mutatja, hogy három jelentős stratégia is tartalmazza az ezzel kapcsolatos terveket: a Megújuló Energia – Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020, a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, valamint a Nemzeti Vidékstratégia.

A 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégia a megújuló energiákon belül is kiemelt szerepet szán a biomasszának, a fenntartható energiaellátás érdekében a megújuló energia aránya a primerenergia-felhasználásban a mai 7 százalékról 2030-ig 20 százalék közelébe emelkedik. A megújuló energiaforrásokon belül prioritást kapnak a biogáz- és biomassza-erőművek, valamint a geotermikus energiahasznosítás formái.

kép: briomassza.hu

Czerván György kiemelte: „a vidéki energiaellátás esetében a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza, illetve biogázerőművek megvalósítását tartjuk reálisan megvalósíthatónak és támogatandónak”. Hozzátette: a programok megvalósításában az MGI-nek kiemelt szerepe van.

Az MGI új pelletüzeme, illetve -kazánja 100 százalékban támogatott, uniós forrásból megvalósuló beruházás keretében mintegy 160 millió forintból jött létre, a fejlesztés révén egy 400, illetve egy 500 kW-os kazán állt munkába, valamint egy óránként 500 kilogramm pelletet előállító gépsor. A beruházással az intézet fűtésnek harmadát fedezik, mintegy 100 ezer köbméter földgáz kiváltásával.

MTI

 

Bővebben a szilárd biomasszáról:

A biomassza energetikai felhasználásának jelenleg legelterjedtebb módszere annak eltüzelése. A gazdálkodók részére a biomassza tüzelés több irányú lehetőséget jelenthet, egyrészt alternatív, a termőhelyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó kultúrák termesztésére nyílik lehetőség, illetve a melléktermékek (pl. szalma, szár stb.) és hulladékok (pl. venyige, nyesedék stb.) értékesítésére, másrészt biomassza kazánok üzembe állításával a saját energiaköltségek csökkenthetőek, függetlenebbé válhat a gazdálkodó a külső energiaáraktól (pl. gázár). A vidéki térségek részére a biomassza tüzelés hasonló előnyökkel jár, egy adott falu, kistelepülés saját energiaellátását biztosíthatja, illetve összességében hozzájárul az országos célok teljesítéséhez.
Tüzeléstechnikai alapanyagként elméletileg szinte bármilyen légszáraz (max. 20-25%-os nedvességtartalmú) biomassza felhasználható, a leggyakrabban elterjedt formái:
  • erdészeti, faipari fő- és melléktermékek, hulladékok;
    • erdészeti termékekből előállított tűzifa;
    • csökkent értékű, sérült faanyagból előállított faapríték;
    • vágástéri apadékból előállított faapríték;
    • faipari melléktermék, hulladék (pl. forgács);
  • hirdetés
    fás szárú energiaültetvény;
  • lágy szárú (szántóföldi) energianövény;
  • szántóföldi melléktermékek;
  • kertészeti hulladékok (venyige, nyesedék stb.);
  • egyéb melléktermék, hulladék (pl. kukoricacsutka, olajmag-préselvény stb.).
A biomassza tüzelése, tárolása és manipulálása történhet közvetlen formában (pl. faapríték), vagy mechanikai átalakítást követően. A mechanikai átalakítás leggyakoribb formája a pellett, brikett készítése, amely során a könnyebb kezelhetőség és szállítás céljából a biomasszát háromirányú présekkel összepréselik.
A tüzeléstechnikai felhasználás célja alapján lehet a kisebb, egyedi fogyasztók hő-ellátása (fűtés), több fogyasztó hő-ellátása (távfűtés), ipari cél, vagy technológiai gőz előállítása, illetve nagyobb erőművekben történő kombinált hő- és villamos energia előállítás. A biomasszából történő villamos energia ellátás pótolhatatlan szerepet tölt be a hazánkkal szemben fennálló EU kötelezettségek (2001/77/EK irányelv) teljesítésében. Az elmúlt években a zöldáram kötelező átvétele eredményeképpen nagyon fontos előrelépések történtek ezen kötelezettség teljesítésében, számos erőmű váltott ki fosszilis tüzelőanyagot biomasszára. A legnagyobb villamos erőművekről a Biomassza Erőművek Egyesülésének (www.biomasszaeromuvek.hu) oldalain találhat bővebb információkat.
A nagyobb erőművek jelenleg elsősorban faaprítékot használnak fel, amelyet döntően a környező erdőgazdaságok biztosítanak, vágástéri apadékból, vagy sérült, bútoripari célra nem használható (csökkent minőségű, selejt) faanyagból. Fontos hangsúlyozni, hogy függetlenül a felhasználási céltól (bútoripar, energetika stb.) fakitermelést kizárólag a hatályban lévő jogszabályok betartásával lehet végezni, ügyelve a fenntartható erdőgazdálkodás kritériumaira.

Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy az energianövények termesztése kizárólag a hatályos jogszabályok betartásával történhet, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi szabályokra!
A célirányosan termesztett lágy- és fásszárú energianövények nagyon fontos, alternatív kultúraválasztási lehetőséget jelentenek a gazdálkodóknak. Ezek közül nagyon sok kultúra olyan helyeken is termesztethető, ahol a hagyományos élelmiszernövények már nem, vagy csak nem kielégítő termésbiztonsággal termeszthetőek. Ez által bővülhet a kultúraválaszték, a szódás, szikes, vagy ár- és belvíz-veszélyeztetett területeken is rentábilis gazdálkodás folytatható. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra az agrotechnikai alapelvre, hogy bár az alternatív kultúrák fontos lehetőséget jelentek, de kultúránként eltérőek az igényeik, ezért nem a kultúrához kell termőhelyet, hanem az adott termőhelyhez (és piachoz) kell megválasztani az optimális növénykultúrát! Az alternatív, energetikai kultúrák termesztése előtt ezért javasoljuk az alábbi szempontok figyelembevételét:
  • meg kell győződni a termőhelynek történő megfelelésről;
  • rendelkezni kell a szükséges agrotechnikai ismeretekkel;
  • javasoljuk a piac biztosítását, a leendő felhasználókkal/felvásárlókkal történő előzetes szerződéskötést.
    A lágyszárú energianövények lehetnek a különféle kender-, fű-, nádfélék és egyéb energianövények (pl. triticale, rozsnok stb.).
    A fás szárú energiaültetvények (nem keverendő össze a „hagyományos” erdővel), energetikai célra telepített, sűrű faállományú (sor és tőtávú) speciális ültetvények. Letermelésük (vágásfordulójuk) fajtatától és technológiától függően sarjazásos művelés esetében 2-5 év, élettartamuk 10-20 év is lehet, újratelepítéses hasznosításnál (hengeres fa) általában 10-12 év. Jelenleg folyik az államigazgatási egyeztetése az erdőtörvény vonatkozó módosításának és kapcsolódóan a fás szárú energiaültetvények létesítésének engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendeletnek. Megjelenése, hatályba lépése a közeljövőben várható.
    A tüzeléstechnikai célra történő energetikai növénytermesztés – kultúráktól függően – kiegészítő területalapú támogatásban részesíthető, ennek részletes szabályai a 25/2006. (III.31.) FVM rendeletben és az 56/2006. (VII.24.) FVM rendeletben megtalálhatóak, illetve további információk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal holnapjáról elérhetőek www.mvh.gov.hu
    A biomassza eltüzelése – kevés kivételtől eltekintve – megoldott és ismert, kezdve a kályháktól, kandallóktól, a korszerű, automatizált pellett tüzelő berendezésekig, amelyek akár kisebb (családi ház méretűben) is elérhetőek. A biomassza kazánokról, pellettáló, birkettáló berendezésekről az alábbi linken találhat bővebb információkat.
    További információk: bioenergia@fvm.hu

Forrás: FVM – Agrár-vidékfejlesztési Főosztály